Az Országgyűlés a hatékonyan működő villamosenergia-versenypiac kialakítása, az energiahatékonyság, az energiatakarékosság elveinek a fenntartható fejlődés érdekében történő érvényesítése, a felhasználók biztonságos, zavartalan, megfelelő minőségű és átlátható költségszerkezetű villamosenergia-ellátása, a magyar villamosenergia-piacnak az Európai Közösség egységesülő villamos energia piacaiba történő integrációja, az Európai Közösségek jogszabályainak való megfelelés, és a mindezek megvalósítását biztosító, az objektív, átlátható és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő szabályozás kialakítása érdekében a következő törvényt alkotja:

A villamos energia továbbadása

66. § (1) A felhasználó a villamos energiát csak a 74. § (2) bekezdésében szabályozott, nem engedélyköteles magánvezetéken, valamint a 2005. november 25. előtt létesített – e törvény szerint magánvezetéknek minősülő – fogyasztói vezetéken keresztül adhatja tovább vételező részére.

 (2) A villamos energia továbbadója és a vételező közötti jogviszonyt a továbbadó csak akkor szüntetheti meg, ha a vételező a szerződésben vállalt kötelezettségét megszegi, vagy ha közte és a hálózati engedélyes közötti jogviszony megszűnik. Amennyiben a továbbadó és a vételező között a szerződésszegés tényét illetően jogvita áll fenn, és a felek a vételező ellátása tekintetében megállapodni nem tudnak, úgy a jogvita jogerős eldöntéséig a továbbadást a szerződésben meghatározott feltételekkel folytatni kell.

 (3) Ha a villamos energia továbbadója a magánvezeték működtetésére működési engedélyt kap, a közte és a vételező közötti jogviszonyt az engedély jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül köteles megszüntetni.

 (4)  A felhasználó villamosenergia-továbbadása nem minősül villamosenergia-kereskedelemnek, abban az esetben, ha az így továbbadott villamosenergia-mennyiség átlagára nem haladja meg a felhasználó által ugyanazon üzleti évben beszerzett villamosenergia-mennyiség átlagárát. A felhasználó e bekezdésben foglaltakat igazoló iratai tekintetében a 168. § (2) és (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

 (5) A (4) bekezdés szempontjából

a) a beszerzett villamos energia átlagára a továbbadó által az adott üzleti évben vásárolt teljes villamos energia mennyiség bekerülési árának – amely tartalmazza a rendszerhasználati díjakat és a kiegyenlítő energia költségeit is – és a megvásárolt mennyiségnek a hányadosa alapján számítandó,

b) a továbbadott villamos energia átlagára az adott üzleti évben továbbadott teljes villamos energia mennyiség eladási árának – amely nem tartalmazza a továbbadó saját hálózatának üzemeltetési költségeit és díját, valamint a saját hálózat veszteségét – és a továbbadott mennyiségnek a hányadosa alapján számítandó.

 (6) A villamos energia továbbadója köteles a továbbadásra szolgáló magánvezetéket a 39. § (2) bekezdésében meghatározott szabályok szerint üzemeltetni.

 (7) Ha a vételező a közcélú hálózathoz kíván csatlakozni, a magánvezeték üzemeltetője köteles a közcélú hálózatra kapcsolásig a magánvezetékhez való hozzáférést változatlan feltételekkel biztosítani, valamint a közcélú hálózathoz való csatlakozás érdekében a hálózati engedélyessel együttműködni.

 (8) A Hivatal a vezetéket a 74. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott engedélyköteles körbe sorolhatja

a) a továbbadással villamos energiát vételezők közös kérelmére, ha a villamos energia továbbadója a (6) bekezdésben meghatározott kötelezettségét megsérti,

b) a vezeték tulajdonosa kérelmére.

 (9)  Ha a Hivatal a továbbadásra szolgáló vezetéket engedélyköteles körbe sorolja, a vezeték üzemeltetője a Hivatal határozatának közlésétől számított 60 napon belül köteles a Hivatalnak a 85. §-ban foglaltaknak megfelelő működési engedély iránti kérelmet benyújtani. Ha a vezeték üzemeltetője az e bekezdésben meghatározott határidőt elmulasztja, vagy a Hivatal a működési engedély iránti kérelmet elutasítja, a Hivatal – az e törvény szerinti egyéb jogkövetkezmények alkalmazása mellett – a vezetéket a villamosenergia-ellátás biztosítása érdekében a külön jogszabályban foglalt szabályok megfelelő alkalmazásával hivatalból közcélúvá nyilváníthatja.

 (10)  Az az üzemeltető, aki a magánvezeték üzemeltetésére engedélyt kapott, a vezetékére csatlakozó felhasználók ellátására egyszerűsített villamos-energia kereskedelmi engedély iránti kérelmet nyújthat be.

 (11) A villamosenergia-kereskedő a villamos energia továbbadójának a villamosenergia-ellátásból történő kikapcsolását fizetési késedelem esetén kizárólag az alábbi feltételek együttes fennállása esetén jogosult kezdeményezni a villamos energia továbbadójával kötött csatlakozási szerződésben részes hálózati engedélyesnél:

a) a villamos energia továbbadója legalább 60 napos fizetési késedelembe esett,

b) a villamosenergia-kereskedő által fizetési haladék adásáról vagy részletfizetési lehetőségről kezdeményezett egyeztetések a villamos energia továbbadójával nem vezettek eredményre,

c) a villamosenergia-kereskedő a tartozásról és a kikapcsolás lehetőségéről a villamos energia továbbadóját legalább háromszor, írásban értesítette, valamint a tartozás fennállásáról és a kikapcsolás lehetőségéről a felhasználási helyen, a vételezők számára jól látható módon értesítést helyezett ki.

 (12) Amennyiben a villamosenergia-ellátásból kikapcsolt villamos energia továbbadója rendezi a villamosenergia-kereskedővel szemben felhalmozott tartozását, a kereskedő 24 órán belül köteles kezdeményezni a villamos energia továbbadójának az ellátásba történő ismételt bekapcsolását.

 (13) A hálózati engedélyes a (11) és a (12) bekezdés szerinti kezdeményezésnek köteles haladéktalanul eleget tenni.

2024.05.24-én frissített adatok!

További információ: Nemzeti Jogszabálytár weboldalán – https://njt.hu/